Zengő kiskör - 14,0 km

A Zengő-kiskör lényegében egy extrém Zengő-túra, két irányból, két külön kezdőpontból is teljesíthető. A hetényiek vagy a váradiak útján megyünk fel, a másik úton pedig le, a kiindulópontra pedig a két települést összekötő Vásár-út gyönyörű lankái között sétálunk vissza. A kezdő és végpontok között két ponton kell majd bejelentkeznetek: az első állomás mindkét túra esetén a már ismert Viki-pihenő lesz, a második pedig vagy a Pécsváradi Vár, vagy Hosszúhetény – attól függően honnan indultunk.

Pécsváradról:
Pécsváradi vár Z+ Lőtér Erd S- Viki pihenő S- Zengő csúcs S3 Hetényi Pincék Kav Aszf Hosszúhetény Vsr P+ Aszf Pécsváradi vár

Hosszúhetényből:
Hosszúhetény Üveges múzeum Aszf Kav Pincék S3 Zengő csúcs S- Viki pihenő S- Erd Lőtér Z+ Pécsváradi vár Aszf P+ Vsr Hosszúhetény Üveges múzeum

A QR kódos bejelentkezési pontok vastagon szedve . A pontok között a turistajelzések láthatók, melyeket követni kell: Z+ zöld kereszt, Erd Jelöletlen erdészeti út, S- sárga sáv, S3 sárga háromszög, Kav Kavicsos út (Péter út), Vsr Zrínyi utca, majd a Vásár út, P+ piros kereszt, Aszf – aszfaltút Pécsváradon: Beke utca, Táncsics utca.

Hossza: 14,00 Km, összes szintemelkedés: 501 m
Szintidő gyalogtúraként: 6 óra
Szintidő futva: 3 óra
Szövegs útleírás lépésről-lépésre: Kiskor_itiner.pdf
GPX track: ZengoKiskor.gpx
Nyomtatható térkép: Színes, Fekete-fehér
Alltrails link: Zengő-kiskör on Alltrails
Természetjáró link: Zengő-kiskör a termeszetjaro.hu-n
A táblák pontos helye a pontokon: KKtablak.png


A Zengő mondája

"Néha csendes időben tompa morajlást hallani a Zengő felől a szentlászlói völgyben. Szél sincsen, levél se mozdul, mégis úgy hallatszik, mintha forrna, fortyogna a hegy belseje. Titokzatos morajlások feszítik a hegy gyomrát. Mintha a bennrekedt kincskeresők, a hegy belsejébe szorult, örök rabságra kárhoztatott lelkek dörömbölnének. Szabadulni akarnak börtönükből."
A Zengő hátborzongató, s mégis csodaszép legendáját itt olvashatjátok:
A Zengő mondája

"Bárányles" és a Bocz-kereszt

A hegyhez kötődő egyik ma is élő hosszúhetényi népszokás a húsvéti bárányles, egy különleges zarándoklat, melyen kizárólag férfiak vehetnek részt. Történelmi eredete az első világháborúhoz köthető: Orosz hadifogságba került helyiek megfogadták, hogy ha sikerül hazakerülniük, hálából minden évben egyszer felzarándokolnak a Zengőre. Ugyan a fogadalmat tevők azóta már mind távoztak az élők sorából, utódaik mégis minden húsvét hajnalban megteszik az utat a hegy oldalában emelt kereszthez, amely a csúcstól mintegy háromszáz méterre, a nyugati gerincen áll. A helyiek „Bocz-kereszt” néven ismerik a helyet, a régi feszületet 1918-ban felújíttató egykori hadifogoly után, kinek leszármazottai ma is Hosszúhetényben élnek.
A legenda korábbi változata szerint húsvét éjjelén egy vándor – egyesek szerint maga az első betelepülő Bocz – Hosszúhetényben élő szerelméhez tartva eltévedt a hóviharban. Már közel járt a fagyhalálhoz, mikor a hegyen megjelent neki Isten Báránya, és megmutatta neki a lefele vezető ösvényt.


A Vásár-út

A Vásár-út a Zengő déli lábánál, erdők-mezők-szántóföldek között vezető dűlőút. Az elmúlt századokban a hetényiek erre jártak a váradi vásárba, innen nevének eredete.
Bezerédy Győző így ír róla a Száz magyar falu című kiadványban:
"Nem ismerjük Hosszúhetény életét a középkorban, de a falutól délre vezető útnak és az északról, Komló, Bonyhád felöl csatlakozó, a települést átszelő másiknak nagy jelentősége lehetett mindennapjaiban. Nem véletlenül nevezték el „Vásár útnak”. Ennek figyelését, biztosítását látta el a hegyen álló Zengővár is.
Kereskedők társzekerei vonultak a falutól délre az országúton, erre szállították a baranyai bort az ország központja felé, a későbbi időben – a török megszállás előtt – hatalmas marhacsordákat tereltek rajta Pécsen át nyugati irányba. A másfél száz éves török uralom alatt persze inkább hadi út jellege domborodott ki, maga a kereskedelem is átalakult, keletiessé vált, s ezek a kereskedők másfelől közelítették meg Pécs városát. A török után az út jelentősége ismét megnőtt. A múlt században ez volt a fővárost összekötő postakocsijárat útvonala is."


Nevezés, Díjazás

Nevezési díj nincs. Aki szintidőn belül célba ér, felkerül a sikeres teljesítők listájára, és amennyiben vállalja a teljesítés díját (személyenként 200 Ft, a Várkört "gondozó" Tarkabarka Alapítványnak nyújtott támogatás), kitűzőre is jogosult lesz.

Gyakran Ismételt Kérdések

Miért megyünk a lőtér után jelzetlen útvonalon, miért nem indulunk rögtön a vártól a sárgán?
A Csiger-gödörből kivezető völgy, ahol a sárga sáv alsó szakasza vezet, lakott terület, ahol gyakran kószálnak szabadon agresszív kutyák. Biztonságosabb fent menni a zöld kereszten.

Hosszúhetényből indultam, Pécsvárad csak egy állomás. Melyik kódot olvasssam be, hiszen ez se nem a rajt, se nem a cél?
A „Rajt” kódot. Az oldal tudni fogja, hogy te csak áthaladó vagy, és rendben regisztrál.

Juhé, célba értem, hol kapom meg a kitűzőm?
Ha Pécsváradról indultál, és nem vár senki a célban, menj be bátran a várba, és kérdezz rá, ki tudja neked odadni. Ha így se sikerül, írj nekünk, vagy üzenj messengeren!
Hetényben pedig a Hosszú Kávéban vár benneteket a kitűző, nem messze a rajtponttól a központ irányában.

Pályainfó

Geoládák a Várkör mentén

2020-06-07 11:32:21

Ládavadászok számára összegyűjtöttük az útvonal mentén található hagyományos ládákat

Máré vára - Egykor és ma

2020-05-16 20:47:49

Két videót hoztunk nektek a most indult új körünk névadó váráról.

Rólunk írták

Óévbúcsúztató túrával zárják az esztendőt

2019-12-25 18:40:29

Az idei év méltó befejezése lehet a hagyományos Óév-búcsúztató Zengő túra, amely december 30-án, délelőtt tíz órakor indul a pécsváradi Kossuth térről.

Hegyek-völgyek közt túráztunk az erdőben

2019-12-25 18:37:29

A Pécsváradi Várkör a Kelet-Mecsek legszebb tájain átvezető teljesítménytúra, hegyek-völgyek között kanyarog a 28 kilométeres útvonal, amit a közelmúltban mi is bejártunk.